BorÉRT

Az élet mindig hoz meglepetéseket. Utunk eredetileg Sopronba vezetett volna, de utazásunkat másik időpontra kellett halasztanunk. Ezért aztán Homonna Attilához fordultunk ismét, aki Szilágyi Bence újdonsült balatoni borászhoz irányított bennünket, hogy megismerkedjünk a Grand Vin de Barnag borokkal. Kedves olvasóink megnyugtatására eláruljuk, hogy ezúttal olyan helyre igyekszünk, ahol eddig még mi sem jártunk. Úgy gondoljuk, hogy ezzel nem vagyunk egyedül, hiszen Bence érkezésünkkor éppen a harmadik évjárat boraival volt elfoglalva a pincében.

A szerelem már csak ilyen, a hobbi borászatból így lesz egy idő múlva hivatás. Bence édesapja határozta el 15 évvel ezelőtt, hogy saját szórakoztatására vesz egy kis területet, és bort készít nyugdíjas éveiben. A szőlőművelés azonban nehéz munka, így egy idő után Bence vette át a kis parcella gondozását, a családi borászat vezetését. Így indult az egész. Az idei évben mintegy 8000 palack borhoz juthatnak majd a fogyasztók. Ez már jelentősebb mennyiség a tavalyi 4000 palackhoz képest, amik a járványhelyzet ellenére az utolsó palackig vevőre találtak. Az étterembezárások nehezítik ugyan a jellemzően gasztronómiában történő értékesítést, de végül a közvetlen értékesítéssel a borok hamar eljutottak a fogyasztókhoz és meglepő módon az első exportok is útnak indultak ebben az időszakban.

Bence elégedetten meséli, hogy a boraik iránti kereslet megelőzte a kínálatukat, komoly igény van a teljesen természetes módon készített, őszinte borok iránt. Ezek készítése is a szőlőben kezdődik, ahol a szőlőművelés felszívódó szerek nélkül, a bioművelés szabályainak megfelelően folyik. A természet határozza meg a szüret időpontját, a borász lehetőségeit a pincében. A szőlő borrá válása során sem történik külső beavatkozás. Az erjedés spontán, a pincében és a szőlőhéjon található élesztők hatására indul be. A borkészítés folyamata során Bence nem használ adalékanyagokat, nem deríti, nem szűri a borokat. Egy tartály, vagy egy hordó jelent egy tételt, így a bor minimális mozgatással jut a palackba. Kén is csak akkor kerül bele palackozás előtt, ha feltétlenül szükséges.

Bence számára nem is volt más alternatívája ennek a borkészítésnek. Borfogyasztóként régóta ezeket a borokat kereste és fogyasztotta, külföldi útjai során is ilyen szemlélettel dolgozó borászatokat látogatott. Ez a típusú borkészítés szerinte nem a kontroll teljes feldásáról szól, hanem arról, hogy teret engedjünk azoknak a folyamatoknak, amelyek a borkészítés során maguktól is megtörténnek, ha megteremtjük hozzá a megfelelő körülményeket. Nem cél, hogy évről évre ugyan olyan borok készüljenek, sőt kifejezetten jó, ha a bor viseli az évjárat sajátosságait. Fontos a megbízható minőség, de a fogyasztók szeretik az újdonságokat, és egyre kevésbé akarnak standardizált termékeket fogyasztani. Bence, habár dolgozott külföldi, nagy borászatban is mégis ez az irány ragadta magával. Rajnai rizlingje, kékfrankosa, valamint a cabernet fajták mind így kerülnek palackba.

A következő évek az organikus növekedés folytatásával, fejlesztéssel fognak telni, amennyire a helyzet engedi. Bence egy birtokközpontot képzel el, ahol az egyszerűség és a természet közelsége kapják majd a főszerepet. A kis, családi méretű borászatban legfeljebb 40-50 000 palack bort szeretne készíteni.

Egy kedves borász barátságos borait ismerhettük meg tiszta gondolatok mellett, kellemes beszélgetés közben. Bence megerősített abban, hogy a szőlőművelés és a borkészítés határai még tágíthatók, vannak járatlan utak, felfedezendő ösvények.

Maradunk még a Balatonnál. Utunk innen Bencze István Szent György hegyi borászhoz fog vezetni.

Egészségünkre!