Alapelvünk, hogy ahhoz a borászhoz kopogtatunk be, ahová az előző pincéből küldenek
bennünket. Nem súgunk, mégis, mintha tudnák, hogy szeretünk Szekszárdra járni. Somló
után ismét ide tértünk vissza, ahol már két alkalommal is jártunk. Ha valaki nosztalgiázni
akar, akkor olvassa el, milyen élményeink voltak Vesztergombi Csabánál, vagy Bősz
Adriánnál.
A Schieber Pincészethez érkezve azt látjuk, hogy itt az élet mintha meg sem állt volna. Éppen
vásárlók érkeznek, míg Rappay Jocó, a pincészet birtokigazgatója fogad bennünket, aki a
szőlővel kapcsolatos feladatok igazgatása mellett az új szőlő- és borfeldolgozó beruházásuk
utolsó simításait készíti elő, hogy a napokban birtokba is vehessék. Az első kérdést még fel
sem tesszük, de Jocó már mondja is, hogy 20 hektár új telepítés munkái mellett kell a nem
kis feladattal járó építési munkákat is koordinálnia. Az iroda le sem állhatott, annyi volt a
feladat az elmúlt hónapokban.
A vírushelyzetet még idejük sem volt megérezni. Akire nem volt éppen szükség a
vendéglátásban és a kereskedelemben, az a szőlőben dolgozott, de mostanában már újra
szinte azzal a rendelésszámmal dolgoznak, mint a korlátozások előtt. A heti átlagos 5-6
csoport ugyan még nincs meg, de a kereskedelmi partnerek már újra rendelnek. A vidéki
nyitás jótékony hatását ők is érezték, az egyes korlátozások feloldása után érezhetően
megélénkült az élet.
Ahogy sikerül a pince felé venni az utunkat, lassan a nyüzsgést is magunk mögött hagyjuk. A
200 éves épületben sétálva Jocó mesél nekünk arról, hogy ez az épület annak idején is
pincének épült, és azóta is folyamatosan arra a célra használják. A jövőben ebben az
épületben a pincészet legjobb borai fognak érlelődni. A feldolgozás viszont már az új
korszerű üzemben valósulhat majd meg.
Jocó a kínálatot bemutatva közös nevezőként azt emeli ki, hogy a Schieber borok a szekszárdi
karakter mellett tartalmas gyümölcsösséggel, jó árukkal és fajtakarakterrel kívánnak a
fogyasztókhoz szólni. Az 56 hektáron alacsony terméshozammal szeretnének a prémium
szegmensben bort készíteni. Kiemelte, hogy a borvidék egyik meghatározó pincészetévé
váltak, amelyet már boraik minőségével is igazolhatnak. Tabu kékfrankos boruk a borvidéki
borversenyen elsőként szerezhette meg a legmagasabb elismerést magyar fajtaként, maga
mögé utasítva a világfajtákat.
Természetesen van a pincészetnek könnyebb tétele is. Jocó lelkesen mutatja be sauvignon
blanc-jukat és a rosé küvéjüket, kadarkájukat és kékfrankosukat, syrah borukat, amelyhez
ausztrál fajtaváltozatot telepítettek. De az új telepítéseknél arra is figyelmet fordítottak,
hogy tudjanak jó pezsgő alapbort is készíteni. Céljuk, hogy a növekvő versenyben a minőség
emelésével újabb rajongókat szerezzenek.
Még koccintunk egy utolsót és megkérdezzük, hová menjünk tovább. Utolsó kortyok után
utunk visszavezet Badacsonyba, ahol a 2HA birtokon Török Csabát fogjuk meglátogatni.
Egészségünkre!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.