BorÉRT

Nézz be a borászhoz!

Nézz be a borászhoz - a Bott Pincébe
Bőröndtől a birtokig

A Dorogi Testvérek pincéjétől nem kellett sokat utaznunk, hogy Bodrogkeresztúron, a volt kerámiagyár épületénél álljunk meg. Ez a Bodó család, Judit és József borászati vállalkozásának új állomása, ahol Judit fogad bennünket. A család éppen költözés kellős közepén, karácsonyi készülődésben van. A pincészet, a család és az ünnepek bőséges teendői között azért találunk magunknak az irodában egy csendes zugot, ahol elkezdhetjük a beszélgetést.

ceb_2287.jpg

A sok feladat között Judit hálás szívvel mutatja be a Bott Pincészet birtokát, amelyet 15 év után már igazán a sajátjuknak érezhetnek. A legfontosabb dolog talán az, hogy minden egy helyre került, így nem gond akár strandpapucsban egy palack borért átugrani a pincébe. 2005-ben egy bőrönddel érkeztem Felvidékről a Tokaji borvidékre, hogy két évet maradjak – kezdi Judit a történetet. Kis bérelt területtel és pincével indult a Bott Pincészet története, amely mára 9 hektárra, egy 7000 négyzetméteres birtokközpontra, valamint 20 000 palackra bővült. Bár sok az adósság, de mégis kialakult egy birtok, amelyet ma úgy szeretnénk fejleszteni, építeni, hogy arra majd a dédunokák legyenek büszkék, vázolja a pincészet filozófiáját Judit.

Sajnos a rendszerváltás előtti évtizedek nyomait nem lehet olyan gyorsan eltűntetni, mint ahogy szeretnénk. Majdnem két generáció maradt ki a borvidék történelmi építkezéséből, amelyet nem lehet olyan gyorsan pótolni. Az elmúlt 30 év arra volt elég, hogy újra felfedezzük azt, amit az őseink a háború előtt letettek nekünk, de alig voltak olyanok, akik ezt az örökséget felvették volna. A fejlődésre szánt időt nem lehet megspórolni. Az egész térséget kell megmozdítani, mert nem elég a dűlőket, a fajtákat, a borstílust újra felfedezni, ha nincs, aki dolgozzon a szőlőben, pincében, vagy akinek át lehessen adni a pince kulcsát. Ha a borvidék, az egész térség nem tudja itt tartani az embereket, akkor nem várhatunk komoly fejlődést, foglalja össze Judit, hogy ők hogyan képzelik el helyüket a borvidéken.

ceb_2374.jpg

Ezért is rendszeresek náluk az iskoláscsoportok, az óvodások a szüret idején. Akik már többször voltak náluk, már tudják, hogy milyen aszút szüretelni, miért is olyan sok munka egy ilyen bort elkészíteni. Tokajt újra vonzóvá kell tenni, hangsúlyozza Judit. Ezt nem csak a bor minőségével, hanem a színvonalas szálláshelyekkel, izgalmas gasztronómiával kiegészítve lehet elérni. Amikor először jártunk itt, akkor alig volt színvonalas szálláshely, étkezési lehetőségre pedig este nyolc után már nem is számíthattunk, írja le az érzékelhető változást Judit.

A Bott Pincészet a méreteivel elsősorban a borturizmusra, a helyben értékesítésre épít. Ennek értékét különösen szemléletesen megmutatta ez az év. A vendégeik jelentették a korlátozások idején a túlélést. Rendszeresen, előre is vásároltak a borokból, ami segített a legnehezebb hónapokat átvészelni. A kora őszi időszakban a Csontos dűlőben található présházukban, ha korlátozottabb létszámban is, de újraindulhatott a vendéglátás. A jövőben szálláshelyet is tudnak biztosítani. Így a helyben fogyasztás, az élmény tovább bővíthető.

img_8304.jpg

A pincében sétálva Judit elmondja, hogy sajnos az idei évben nem sikerült aszúszemet szedniük. A száraz tavaszt kővetően sok csapadék érkezett. Biztatóan alakult az időjárás ősz elején ahhoz, hogy egy kiemelkedő aszús év legyen, de az újabb csapadékhullám elmosta ennek reményét. Végül csak késői szüretnek való alapanyagot tudtak szedni. Az utolsó évjárat borai még forrnak a pincében, így Judit inkább a 2020-as Kulcsár dűlőből származó Furmintot emeli ki. A hordóba szűztermés került. A Bott Pincészet képességeit az Exczellencziás borukkal szeretnék megmutatni, amely csak akkor készül, ha az évjárat és a bor ezt lehetővé teszi. Az elmúlt tizenöt évjáratban hatszor sikerült elkészíteni. Judit kiemeli, hogy a megfelelő minőség érdekében a szőlőben minden évben el kell végezni a megfelelő zöldmunkát, fürtválogatást, ritkítást. Az évjárat még az utolsó pillanatokban is nagy fordulatot vehet, és akkor már nem lehet a minőség érdekében lépni. Tokaj sokszínűségében a minőség az a közös nevező, amely a borvidék egészét kifejezi. Mennyiségi termeléssel a borvidék nem fog előre lépni.

Judit lelkesedése magával ragadó volt. A borok mellett éreztük azt a kedves vitalitást, amely igazán vonzóvá teheti Magyarország észak-keleti szegletét. Berecz Stéphanie-hoz küld tovább bennünket, így maradunk még a Tokaji borvidéken.

 

Egészségünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://borert.blog.hu/api/trackback/id/tr3916362056

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

BorÉRT

Jelentősen átszervezte a koronavírus borászok életét is. Nekik a szőlőben, pincében továbbra is helyt kell állniuk ahhoz, hogy zamatos bor kerüljön a poharakba, és eljusson a fogyasztókhoz. Mi, borkedvelők nem feledkezünk el a borászokról. Szeretnénk, hogy most, a nehéz időkben is közel legyenek hozzánk. Mivel most személyesen nem lehet, ezért ezen a blogon látjuk vendégül kedvenc borászainkat, hogy bepillantsunk hozzájuk, megtudjuk, mi foglalkoztatja őket, és mit terveznek a jövőre.

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása