BorÉRT

Bencze Birtok felé tartva felmerül bennünk a kérdés, hogy miért választ egy borász járatlan utakat. Szilágyi Bence természetes borainak ízvilága még a szánkban van, így talán könnyebb egy olyan birtokra betérni, ahol természetközeli a szőlőművelés és a borkészítés. Ízleljük a gondolatot, hogy legutóbbi útjaink során nem csak termőhellyel, szőlőfajtával ismerkedtünk, hanem borásszal, borkészítéssel, új filozófiákkal is. Talán most választ kapunk a kérdésünkre.

Balaton egyik ékszerdobozához érkeztünk meg, a Szent-György hegyre, ahol a Bencze Birtok található. Mélyet szippantunk a késő őszi, elcsendesedő Balaton levegőjéből, és szavak nélkül is érthetővé válik, hogy Bencze István miért is választotta ezt a helyet második otthonának. Táj, természet, termőhely. István szerint ennyi elég volt ahhoz, hogy a borkészítést szabadidős tevékenységként a család elkezdje. Ma már majd 20 hektár szőlőterülettel rendelkeznek.

Mi egy kissé más jellegű pályát járunk be, mint a többi borászat a régióban, vagy Magyarországon, kezdi István a bemutatkozást. Szőlőinket biodinamikusan műveljük 2014 óta, ma pedig már a Demeter előírásoknak megfelelően járunk el, mely a legkörnyezetkímélőbb szőlőtermesztési és borkészítési módszer. Ez azt is jelenti, hogy 2018 óta boraink készítésénél egyáltalán nem alkalmazunk derítőszereket, nem szűrűnk, egyáltalán nem használunk ként sem. A szőlőben ritkán nyúlunk a talajhoz, a sorközöket természetes helyi flóra vagy ehhez nagyon hasonlító, vetett takarónövényzet fedi. Félvad állapotokra törekszünk, ahol a természet és az ember kéz a kézben, egyenrangú félként dolgozik együtt azért, hogy az adott termőhely a palackban a legtisztábban kifejeződhessen – próbálja leírni nekünk István, hogy mit is jelent a természetes borok készítése.

A koronavírus hullámaiban mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert még többet tölthettünk a szőlőben, a természetben. Ahogy ezen, a hazánkban még kissé „járatlan” úton tovább haladunk, egyre inkább meg vagyunk győződve arról, hogy a jövő csak az ehhez hasonló, fenntarthatóságot elsőszámú célként kitűző gazdálkodásé lehet. Mind több jelét látjuk, hogy a világunkban egyre extrémebbek az egyensúlyzavarok a természettől eltávolodott, modern, intenzív gazdaságok által okozott szennyezések – jellemzi István a választott gazdasági módszerük mögötti meggyőződést. Ennek megfelelően mi még erősebben azon igyekszünk, hogy a birtokunkon minden olyan felesleges lépést, tevékenységet kiiktassunk, vagy mással kiváltsunk, optimalizáljunk, mely valamilyen külső függőséggel jár, vagy rövidebb-hosszabb távon ezeket a szennyező hatásokat támogatja. Arra koncentrálunk, hogy a talajt még inkább élővé tegyük, gyógyítsuk, a szőlőnek kényelmes lakhelyet teremtsünk.

Persze felmerül a kérdés bennünk, hogy van-e megfelelő kereslet erre a szemléletre, az ilyen szemlélettel készített borokra. István szerint egyre nagyobb tudatos kereslet mutatkozik az ilyen, fenntartható és transzparens gazdaságok termékeire, egyelőre főleg külföldön, emiatt helyben sajnos még nem igazán tudnak értékesíteni. Igyekszünk emiatt minél többet kommunikálni, hogy a hazai fogyasztók közül is minél többen „felébredjenek” – teszi hozzá István, hozzátéve, hogy nagyon fontosnak tartja a kommunikációt, mert vásárlóik hozzánk hasonlóan nagyon kíváncsiak, hogy hogyan készülnek tételeik, milyen kihívásokkal találkoznak, és milyen erőfeszítésbe kerül évről-évre ilyen filozófia mentén dolgozni.

Hogy ne teljen az itt töltött idő szárazon, István bemutatta nekünk a november közepén bemutatkozó új tételeiket, a 2019-es Furmintot és Kéknyelűt. A borban nemcsak István szavai köszönnek vissza, hanem érezzük, hogy minden kortyban ott van a felfedezni vágyás, a kísérletező kedv, egy még jobb évjárat lehetősége a termőhely mögött.

Megszoktuk, hogy a pincébe betérni könnyű, de onnan kijutni már nem annyira. István lelkesedése, a Szent-György hegyi borok, Hegymagas még itt tartanának bennünket. De vár minket Tokaj, hogy István javaslatára a Dorogi Testvérek birtokát látogassuk meg.

Egészségünkre!