BorÉRT

Egri, soproni, majd villányi látogatásunk után Debreczeni Mónika ajánlása alapján ismét a Tokaji borvidékre érkeztünk, hogy a Tokaj Pendits pincével ismerkedjünk meg. Wille-Baumkauff Márta abaújszántói birtokára érkeztünk, aki fiával, Stefannal műveli a szőlőt és készíti a bort lassan három évtizede.

A birtokon Márta fogad bennünket. Már szívesen megnyitnák a nyolcvan főt befogadó rendezvénytermüket és panziójukat. Szeretnék, ha Tokaj ismét borkedvelőkkel telne meg. A koronavírus járvány miatti korlátozások a pincészet eladásait érzékenyen érintették. Boraink elsősorban a gasztronómiába jutnak el, főleg külföldre, hangsúlyozza Márta. Partnereink az étterembezárások miatt nem rendeltek annyit, amennyit normális esetben szoktak. Kis családi pincészetként főként én és fiam dolgozunk a birtokon, munkánkat egy szőlész alkalmazott segíti, a munkacsúcsokat pedig alkalmi munkavállalók oldjuk meg. A méretünkből adódóan így nem kellett elküldenünk senkit. Márta azért azt is megemlíti, hogy van pozitív oldala is a korlátozásoknak. A rendezvények és a borkóstolók helyett most több idő jut a pincében lenni, az egyes tételeket alaposabban kóstolni, beszélni róluk. Márta meggyőződésből nincs jelen a közösségi médiában, és egyelőre a világháló sem vonzza, hogy megismerkedjen az elektronikus kereskedelem előnyeivel, bár ennek szerepe a jövőben szerinte is egyre jelentősebb lesz. Kapacitásunk sem nagyon van arra, hogy naponta borokat csomagoljunk és postázzunk.

Jobban szeretnénk borainkat személyesen, itt helyben értékesíteni, tér rá a tervekre Márta. Tokaj természeti, kulturális és borászati értéke is egyedülálló a világban. A kormányzat most jelentős forrásokat biztosít a térség fejlesztésére. Hiszünk abban, hogy a borvidéknek még óriási lehetőségei vannak a borturizmusban, ezért a birtokon és a borvidéken szeretnénk több rendezvényt szervezni.

Mivel a Pendits birtok már több mint tizenöt éve biogazdálkodást végez és 2011-ben Magyarországon elsőként megkapta a biodinamikus Demeter tanústást is, feltettük a kérdést, hogy egy olyan nehéz évben, mint a 2020-as volt, hogyan lehet talpon maradni biotermelőként. Aki a szőlőben, a természettel összhangban éli az életét, az elfogadja a veszteségeket is, mert a kudarcok is hozzátartoznak az élethez, tanulni kell belőlük. Ha nem az anyagi megfontolások állnak az első helyen, akkor a bioművelés jó választás. Hiszünk abban az útban, amin járunk, és mivel egyre több kiváló borász áll át az ökológiai gazdálkodásra, reméljük, hogy sikerül a borkedvelők fejében is elválasztani a biobort a rossz minőség képzetétől. Büszkék vagyunk arra, hogy a két sommelier világbajnok Markus Del Monego és Andreas Larsson által kiadott Blind Tasted Journal a 2005-ös aszúnkat 98 pontra értékelte, míg a 2017-es száraz Furmintunk a borászok körében is nagy elismerésnek örvend. Ez a borunk a Krakkó dűlőből származik, melynek teraszain sajnos már csak mi művelünk szőlőt, összesen két hektárt. Ígéretes termőhely, teszi hozzá Márta.  Boraink nem követik a ma nagyon divatos reduktív vonalat, mi inkább a hordóban érlelünk hosszabb ideig. Az alacsonyabb kéntartalom miatt a régebbi évjáratokban az oxidatív ízjegyek jobban érvényesülnek. Márta még azt is hozzáteszi, hogy egy német viszonteladó éppen azért kereste meg, hogy a régebbi évjáratok furmintjai iránt érdeklődjön.

Érdeklődtünk az iránt is, hogy a klímaváltozás nem nehezíti-e meg a tokaji borászok helyzetét, ezen a borvidéken mit érezni belőle. Márta a klímaváltozásnak pozitív és negatív oldalát is látja. Tény, hogy itt állunk a változás küszöbén, amelyre a kutatásnak fel kell készülnie. Szerinte az utolsó klasszikus évjárat az 1999-es volt. Azóta érezhetők a változások a szüret és a borkészítés terén egyaránt. A szüret időben erőteljesen széthúzódott. Ma már szeptember elején indul a szüret, és akár november végéig is eltart, míg korábban a három hetes szüreti időszak október közepén kezdődött. A melegebb tenyészidőszak a száraz furmintnak kedvez, kerekebb savak alakulhatnak ki, melyeket a fogyasztók kedvelnek. A kitolódó nyár miatt van idő válogatni, időben leszedni a szőlőt, a borkészítés során hagyni akár egy kevés maradékcukrot. Sokan kísérleteznek új klónokkal, ami elengedhetetlen a változásokra való reagáláshoz. Ebben a borvidék Tarcali Kutatóállomása a termelők nagy segítségére lesz.

Márta még a borvidéken tart bennünket, az Árvay családhoz irányít minket. Árvay János a borvidék egy meghatározó borásza, szívesen látogatjuk meg őt is.

Egészségünkre!