Egy találkozás, s egy barátság tud sorsfordító lenni. Ezt tapasztaljuk a borkészítés területén is, s látjuk, ahogyan egy találkozás, egy beszélgetés, egy új kapcsolat sorsfordítóvá válik újabb hódolót szerezve ezzel a bor mellé. Villány amúgy is az a hely, ahol a borba nem nehéz beleszeretni. Szemes József sem borászként kezdte pályafutását, de még csak nem is pincetulajdonosként. Kezdetben a helyi pálinkafőzde alkalmazottja volt, majd a rendszerváltástól tulajdonosa.
Életének meghatározó pontja volt Gere Attilával való barátsága, akivel a Kopár dűlőben találkoztak szőlőszomszédként. Attila munkája őt is arra késztette, hogy bort készítsen. Így született meg az első évjárat 1995-ben. Ahogy Szemes József, Józsi bácsi, pincéjéhez megérkezünk, nyomát sem látjuk annak, hogy valaha a borkészítés neki csak mellékfoglalkozás volt. Amikor a pálinkafőzést befejeztük, úgy döntöttünk, hogy a pálinkafőző helyén egy modern, a birtok szőlőmennyiségét feldolgozni képes borászatot hozunk létre, magyarázza a látottakat József. A hagyományos, kistermelői borkészítést a 2018-ban megépített új pincénkkel magunk mögött hagytuk. Az új épületben, a modern eszközökkel a borkészítés egészen új lehetőségei nyíltak meg számunkra. Tudjuk a borainkat hűteni, megvannak az eszközök a jó vörösborok készítéséhez, és szívesen készítünk fehérbort is – mutatja be az új helyet József. Leginkább a roséborok készítésében tudtunk nagyon komoly mennyiségi előrelépést tenni. A legutolsó évjáratban az új technológia segítségével már tizenhatezer palackkal tudtunk készíteni üde, gyümölcsös rosét.
Terveink szerint szeretnénk megmaradni családi pincészetként. Csak két állandó alkalmazottunk van, akik mellett a lányaim – Tímea és Ivett, valamint a férjeik aktívan részt vesznek a családi vállalkozásban. Tímea borász és sommelier végzettséggel is rendelkezik, így nyugodt szívvel vághattunk bele a komoly anyagikat igénylő fejlesztésekbe – mutatja be József a legújabb fejlesztéseket. – Fiatalabb már nem leszek, de még szívesen csinálom. Járok a szőlőbe metszeni, bort készítek, teszi hozzá, ahogy a pincészet egyik büszkeségébe, a Dél Cuvée-be kóstolunk.
A járványhelyzet okozta lezárások kevésbé érintették a pincészet életét. Már jó ideje nagy áruházláncokba szállítják a boraikat, de ha lehetőség adódik, akkor helyben is értékesítenek. József így összegzi tapasztalataikat: – Tavaly sikerült az árbevételünket növelni, és úgy néz ki, hogy az idei első negyedév is jó eredményeket ígér. Jó partnerekkel dolgozunk, igyekszünk követni a fogyasztói igényeket. Ma a borkedvelők már nem keresik annyira az idős évjáratokat, inkább a gyümölcsös, kevésbé hordós borokat keresik. Ezért mi is ehhez igazodva kisméretű hordóban csak egy évig érleljük a vörösborokat, utána pedig az érlelést nagy ászokhordóban fejezzük be. Így készítettük el a „Délelőtt” nevű borunkat is, ami csak egy fél éves nagyhordós érlelést kapott, hogy könnyebb, jól iható, Redy-s legyen. Mivel ezt a borunkat is egy nagy áruházláncnak szállítjuk be, így a Redy-re vonatkozó szabályok alapján nem írhatjuk rá ezt az új villányi borkategóriát, de tartalmában mégis annak felel meg.
Ezzel az üde tavaszi ízzel búcsúzunk el Szemes Józseftől, akinek a derűjét, vendégszeretetét is magunkkal visszük. József még marasztal minket Villányban, s azt javasolja, hogy látogassunk el egy másik családi pincészetbe is, a Keller családhoz.
Egészségünkre!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
